Kockázatelemzés jogszabály.
Céget vezet, vállalkozása van? Milyen előírások vanna a munkavédelem területén a a kockázatelemzés, kockázatértékelés, kockázatbecslés kapcsán?
A kockázatelemzés elkészítésére vonatkozó jogszabályok: az általános előírásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a tartalmazza.
A kockázatértékelés során figyelembe kell venni az egyes munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban meghatározott szempontokat is.
A kémiai biztonságra vonatkozó előírásokat a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet (továbbiakban EüM-SzCsM rendelet) 5. §-a, a biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó előírásoka. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 3. §-a, a zajexpozícióra vonatkozó előírásokat pedig a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 4. és 7. §-a tartalmazza.
A kockázatelemzés jogszabály előírása szerint az elkészítésében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységre jogosult szakembernek is részt kell venni.
Az Mvt. 54. § (2) bekezdése alapján „A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására
A kockázatértékelés jogszabály betartása során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást. Ennek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak
A munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását).Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
Önnek is segít a Munkavédelmi Partner.