Kémiai kockázatbecslés

A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendeletről.

2020. február 7-én hatályba lépett a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet.

A szabályozás módosításának célja, hogy a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét szolgáló szabályok érvényesülését elősegítse.

Összhangban a munkavédelmi szabályrendszer azon céljával, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésének kötelezettsége a munkáltató alapvető feladata, az új ITM rendelet korszerű, az EU tagországokban alkalmazott jó gyakorlattal való konformitást is megteremtő határértékek meghatározásával segítséget nyújt egyrészt a munkáltatók számára a kötelezettségeik teljesítéséhez, másrészt hatékonyan képes szolgálni a munkavállalók egészségvédelmét.

E rendelet hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

Kémiai kockázatbecslés: Budapest, Győr, Sopron, Pécs, Szeged, Miskolc, Balaton és környéke, Veszprém, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg stb.

Kockázatértékelés: a méréssel vagy becsléssel nyert expozíciós koncentráció összehasonlítása a határértékkel, ennek hiányában a küszöb koncentrációval, vagy küszöb koncentráció nélküli anyagok esetében az elérhető legkisebb kockázatot jelentő koncentrációval;

A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és a kockázatelemzést elvégezni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.

A kockázatelemzés lépései a (2) bekezdés szerinti kockázatbecslés, a 6-13. §-ban foglaltak alapján végrehajtott kockázatkezelés, valamint a 14. § alapján elvégzett kockázat-kommunikáció.

(2) A kockázatelemzés keretében kockázatbecslést kell végezni az alábbiak figyelembevételével: a) a veszély és a veszélyeztetettek azonosítása, b) az expozíció-hatás összefüggés elemzése, c) expozíció-becslés, d) a veszély jellemzése, és e) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(3) A munkáltatónak a kockázatelemzéshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól, importálótól, a forgalmazótól vagy a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázatértékelésnél figyelembe kell venni az 1-6. mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(4) A kockázatelemzés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik

a) a veszélyes anyagok azonosításáról,

b) a veszélyes anyagok koncentrációjának légzési zónában, személyi mintavétellel történő méréséről,

c) a munkavállaló bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó veszélyes anyagok mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,

d) a 4. § (2) bekezdése szerinti biológiai monitorozás elvégzéséről.

Vállalkozás, fejlődés, siker!