Kémiai kockázatbecslés, mikor kell?

A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendeletről.

2020. február 7-én hatályba lépett a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet.

A szabályozás módosításának célja, hogy a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét szolgáló szabályok érvényesülését elősegítse.

 

E rendelet hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

 

Kémiai kockázatbecslés:

Budapest, Győr, Sopron, Pécs, Szeged, Miskolc, Balaton és környéke, Veszprém, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg stb.

 

Üzlet,bolt,kocsma,kereskedelmi egység, kezdő vállalkozás, induló vállalkozás, vasipar, fémipar, gumiipar, gyártás, termelés, mezőgazdaság, fodrász, kozmetikus, műkörmös, műhely, fogorvos,étterem, büfé, mikrovállalkozás, kisvállalkozás, cég, autószerelő, egyéni vállalkozó,hotel, panzió, kereskedelmi szálláshely, építőipar, kivitelezés stb. számára.

 

A munkáltató, vállalkozó, cég köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és a kockázatelemzést elvégezni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban.

 

A kockázatelemzés keretében kockázatbecslést kell végezni az alábbiak figyelembevételével: a) a veszély és a veszélyeztetettek azonosítása, b) az expozíció-hatás összefüggés elemzése, c) expozíció-becslés, d) a veszély jellemzése, és e) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(A munkáltatónak a kockázatelemzéshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól, importálótól, a forgalmazótól vagy a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító).

 

A kockázatelemzés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik

a) a veszélyes anyagok azonosításáról,

b) a veszélyes anyagok koncentrációjának légzési zónában, személyi mintavétellel történő méréséről,

c) a munkavállaló bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó veszélyes anyagok mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,

d) a 4. § (2) bekezdése szerinti biológiai monitorozás elvégzéséről.

 

Vállalkozás, fejlődés, siker! Hívjon minket.