Mikor kell üzemorvosi vizsgálat?

Milyen tevékenységek során szükséges munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat ( munkaalkalmassági vizsgálat, üzemorvosi vizsgálat)?

2024. szeptember 1-jén lépett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosított 49. §-a.

és a Magyar Közlöny 96. számában 2024. 10. 26-án az alábbi ágazati miniszteri rendeletek jelentek meg a munkaalkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban:

1. A munkára alkalmas alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 8/2024. (IX. 26.) MvM rendelet.
2. A munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 49/2024. (IX. 26.) AM rendelet.
3. A munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 44/2024. (IX. 26.) BM rendelet.
4. A munkára alkalmas alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 35/2024. (IX. 26.) ÉKM rendelet.
5. A nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó ágazatokban, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak munkára való orvosi alkalmassági vizsgálatának kötelező elrendeléséről szóló 36/2024. (IX. 26.) NGM rendelet.
6. A munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendeléséről szóló 6/2024. (IX. 26.) TNM rendelet.

A jogszabály alapján üzemorvosi vizsgálat szükséges annál a tevékenységnél, munkakörnél, ahol az alábbi kockázatok valamelyike van:

Fokozott baleseti veszély

Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t.

Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.

Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.

Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek.

Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.

Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.

Terhelő munkahelyi klíma

A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja.

A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Zaj (felső beavatkozási határértéket meghaladó esetben zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.

Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (pl. az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.

Mesterséges optikai sugárzás

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.

Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben

Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.

Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti üzemorvosi vizsgálat szükséges. V eszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör.

Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.

Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök.

Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

Éjszakai műszakban végzett munka

A huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Kézi tehermozgatás 10 kg felett

Anyagmozgatással járó munkakörök.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat további előírásai:

A már meglévő ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell.
A munkáltató is előírhatja az orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező elvégzését. (Mvt. 49. § (1a) bekezdés)

Az Mvt. 49. § (1b) bekezdése alapján nem érinti a módosítást azon eseteket, ahol a szervezett munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt szabályozó jogszabály az érintett sajátos egészségi alkalmassági követelményről rendelkezik.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei
49. § (1)A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

(1a)Jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén – az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Keressen minket és segítünk, a 5/1993. (XII.26.) MüM. számú rendelet 4§. alapján a munkabiztonsággal, és az 1996. XXXI. törvény, valamint a 54/2014 (XII. 5.) BM Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a 9/2015. (III.5.) BM rendelet figyelembevételével – a munkavédelemmel és munkabiztonsággal, tűzvédelemmel kapcsolatos a jogszabály alapján előírt, folyamatos szaktevékenység, szaktanácsadás, a szükséges dokumentációk elkészítése.

Vállalkozás, fejlődés, siker.

Önnek is segítünk!

Kérdése van, hívja +36-30-261-01-52 telefonszámot.